A szigethi vitézek portyái

„szüntelenül dúlják a Szigetvár nevű hitetlen vár hajdúi.”
A szigetiek portyái a dél-alföldi Zombor környékén.

1559. július 14-én kelt defterből tudjuk, hogy a szigeti „hajdúk” egész Zomborig kalandoztak és rabolták ki, sarcolták meg a falvakat. Azonban a szegedi bég jelentése szerint rosszul jártak, mert kimenve ellenük javukat megölték (125 katonából 85 vitéznek biztosan a fejét vették)...

Éppen ez ellátási hiányok pótlásai miatt is állandósultak a végházak népeinek portyái, és beütései az ellenséges ellenőrizte területekre. Amiként a szigetvári vitézek is állandó gondot okoztak a szomszédos török végházak népeinek, illetve már a beljebb fekvő, Duna mentén észak felé vezető felvonulási útvonalat is veszélyeztették. Sőt a források tanúsága szerint még a nagy folyamon is átkeltek, s a dél-alföldi régióba is elkalandoztak. A szultáni tanács is foglalkozott ezzel, miként ez egy 1559. július 14-én kelt defterből kiderül, amely arról szól, hogy meg kell erősíteni a zombori náhije falvait, mert azokat „szüntelenül dúlják a Szigetvár nevű hitetlen vár hajdúi.”

Máskor amikor a Porta számon kérte Horváth Márkót, hogy a csapatai miért fenyegetik szüntelen és dúlják a mohácsi szandzsák területét, miért ejtenek foglyokat – amiként most is Szigetben raboskodik számos muszlim utazó és szpáhi – akkor a szigeti várkapitány azt írta válaszul, hogy ő erről semmit sem tud, s a portyákat Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás vitézei hajtják végre (!) Akármint is volt mindezekből a példákból kitetszik a Hódoltság frontvonal volt, ahol a „béke idején” sem lehetett fegyvernyugvás.

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

Ugyancsak itt – a szultáni tanács rendeletei között – olvasható, hogy éppen a szegedi Dervis bég jelenti amint a Zombornál a fosztogató szigetieket a törökök megverték: négy parancsnoknak (értsd. tisztnek) és 85 vitéznek a fejét vették, valamint kilenc foglyot ejtettek. Ez elég jelentős vesztesége volt a magyaroknak, ha figyelembe vesszük, hogy a forrás arról szól, hogy „Horváth Márk szigetvári kapitány az említett várban (ti. Szigetvárban) 125 puskás hajdú választott ki, élükre négy parancsnokot állított és két zászlót adva nékik a zombori vár alatt levő város kirablására küldte őket.”

Lásd. Mühimme defteri 3, 49/118. Konstantinápoly 1559. július 16. A szigetvári hajdúk portyája és veresége Zombornál. In: Szultáni tanács… 16.

Mühimme defteri 3, 184/509 Konstantinápoly 1559. november 13. A hajdúk elfogása és a béke betartása. In: Szultáni tanács… 52-53.