Íjászok a csatában

A mohácsi csatában vonultatta föl Szulejmán szultán a legújabb és a kor legmodernebb tüzérségét. A janicsárok a legújabb típusú puskákkal voltak felfegyverezve. Ezzel a technikai fölénnyel sokan foglalkoztak már. Ellenben kevés szó esik a kor hagyományos fegyverének egyikéről az íjról. A csatában való részvételükről, tetteikről eleddig nem maradt fenn leírás. Ezen az oldalon megpróbálom összegyűjteni azon korabeli leírásokat, ahol az íjászokat említik. 



"Mikor az egykorú török írók a magyart tetőtől talpig vasba és acélba öltözöttnek mondják, nyilván csak egyes lovasdandárok harci öltözetét általánosítják az egész hadseregre.  Mert emez állításaikkal szemben bizonyos, hogy puskákkal csak a királyi s egyes földesúri bandériumok, némely felsőmagyarországi megyék és városok csapatai bírtak, míg a többi könnyű gyalogságnak részben íjas puskája, részint pedig csak közönséges íja volt."

"Meglepő, hogy a rohamtámadás közvetlen volt, a távoli fegyverek használata nélkül. Az ágyúkat ugyan elsütötték, de inkább is csak jeladásul s ijesztésül, mert az egykorúak, sem magyar, sem török, sem a német tudósítások erről említést nem tesznek. Amit egyik-másik török író mond, mint láttuk, csakis azt bizonyítja, hogy a tüzérség működése hatástalan maradt. A gyalogság íjának és kézi tűzi fegyverének használatól sincs szó, mit méltán vethetnek a katonai szakemberek a magyar sereg szemére."

Ortovay: A mohácsi csata




1526.07.02. körül
ESZÉK (osijek):
 

Az eszéki átkelőhöz csak az esztergomi érsek kétszáz, a szekszárdi apát száz és a pécsi püspök nyolcvanhét lovasa vonult, ahol ekkor Ráskay Gáspár és enyingi Török Bálint ismeretlen létszámú csapatteste táborozott. Nem tudjuk, hogy környező vármegyék csapatai milyen erőkkel rendelkeztek, de Baranya vármegye katonasága (mintegy) kétezer íjász, valamint a pécsváradi apátság kétszáz lovasa ebben az időben a szervezés kezdetén állhatott, mert csak augusztus 26-án, vasárnap érkezett meg a Mohács alatti táborba.

forrás 

Angol íjászok a mohácsi csatában:

VIII. Henrik tizenkét angol íjászt küldött Lajos királynak, akik részt vettek a Mohácsi csatában aztán nyomuk veszett. Elképzelhetetlen, hogy Morus, aki a tisztségénél fogva minden katonai kiadást is ellenőrzött, e veszteség súlyát ne érezte volna, mely ugyan mérsékelt volt Angliára nézve, Magyarországot viszont, hol a katonák fele, a főurak háromnegyed része, az ország kétharmada elveszett, letaglózta.

1 megjegyzés:

  1. Az íjászok Brodarics leírása szerint a Dráva mentéről Szerecsen János által toboroztattak, abból a híres ormáni népből, akik "köztudomás szerint a legjobb íjászok" voltak. Ezek a "fekete magyarok" pedig még az Árpádok korából ismert Dráva mentét őrző, határvédő vátyi székely ispánság népei voltak. Az ispánság a tatárjárás után megszűnt, az íjászokat a királyok megnemesítették, így tovább éltek egytelkes nemesekként a vármegye történetében a XVI. századig. A török kort csak kevés család vészeli át. Maradékaik közül néhányan Nagypeterden folytatják őseik íjász hagyományait.

    VálaszTörlés