2012. március 9., péntek

1663 - Mohács palánkja (Ottendorf Henrik)

Ottendorf Henrik, 1663:

„Mohatz, vagy egyesek elnevezése szerint Mohatz négy órányira fekszik Szekcsőtől. Keleten folyik el mellette a Duna. Terjedelme eléggé nagy és régen talán jól lakott helység volt, amint ez ma is látható egyes kőrakásokból, néhány régi épületből és romba dölt templomokból, melyek közül az egyik, amint az ember bejut, az úttól jobbra még áll, most azonban a legnagyobb része puszta és beépítetlen. A palánk az egyik oldalon közel a Dunához fekszik, s ettől nem messze fogadó áll. A palánk lakói mind törökök, akik viszont a városban laknak, kálvinista vallásúak. Ez a helység majdnem négyszögű és köröskörül magas, fonott kerítés és körülbelül 15-20 láb széles vizesárok veszi körül, melyet a Dunából vezettek köréje.A helységtől jó puskjalövésnyire körös-körül mocsaras hely terül el, amely úgy látszik a Dunából jön és oda ömlik vissza, s így a helységet nem csekély mértékben megerősíti. A mocsáron át hidat építettek, mindjárt a helység kapujával szemben, mert a mocsár nagyon mély, és nem lehet átlovagolni rajta. A Duna túlpartján lévő szigeteken különben néha hajdúk is tartózkódnak, akik ismerik rejtekeiket és lesnek a törökökre, akik kertjeiket látogatják. Mondják, hogy most is sokan vannak ott, úgyhogy a török lakosság nem mer oda átmenni. Bár a hajdúk néha nem tesznek különbséget, s ha törököt nem fognak elveszik a keresztényektől is, amit tudnak, s ezek is, mint a törökök, váltságdíjat kénytelenek fizetni. Mohácson túl, fél mérföldnyire, közel a Dunához, kimagasló dombon nagy deszkaépület áll, mint egy kéjlak, és árokkal van körülvéve. Közelében egy mély kút is van. Annak emlékére emelték, hogy itt állította fel sátrát és első táborát, mikor Lajos király ellen vonult és őt legyőzte.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése