1526. április 23-án indult el Szulejmán Isztambulból, hogy végleg leszámoljon a magyar királlyal. A kor mércéi szerint hatalmas sereg kísérte:fegyverfogásra alkalmas katonáinak száma meghaladta a 60 ezret. A szultáni sereg lassan haladt, mert Mert a Morava folyó mellett vezető felvonulási utat a folyó áradása csaknem járhatatlanná tette. Az akadályok ellenére a sereg június 30-án megérkezett Nándorfehérvárra.Ekkor Bali bég szép kényelmesen hidat veretett a Száván; tehette, senki nem zavarta. (...)
Az oszmán határvidéki csapatok az eltelt öt évben a boszniai Jajca és a dalmáciai Klissza kivételével elfoglalták az első magyar védelmi vonal összes erősségét. A második vonal várai felkészületlenül, szervezetlenül néztek a török rohamok elé. (...)
Jajca vára
II. Lajos sehonnan nem várhatott segítséget, s parancsot is hiába adott a felkészülésre. Az államkincstár üres volt, a főurak egymással viszálykodtak. Pedig a magyar udvar 1526-ban idejekorán értesült arról. hogy a szultán ismét Magyarország ellen készül. Már 1525 végén megtudhatták az ide menekült Bakics Pál szerb vajdától, hogy a szultán célja nem más, mint Buda megszerzése. Mások arról tudósítottak, hogy a törökök az országba vezető utakat vizslatják. (...)
A török megindulás hírére II. Lajos király segítséget kért az európai fejedelmektől, de csak VIII. Henrik angol király ajánlott fel segélyt (amely 1527-ben érkezett meg Mária királynéhoz, Pozsonyba), továbbá a pápa 50.000 aranyat, ellenben sem V. Károly, sem Habsburg Ferdinánd (osztrák főherceg, a magyar király sógora) nem tettek semmit. II. Lajos megkísérelt a védekezés érdekében hitelt szerezni a Fuggerektől, azonban ők a Magyarországon korábban bevezetett kereskedelmi vámok miatt erre nem voltak hajlandók. (...)
A szultáni sereg, élén az Ibrahim pasa vezette ruméliai had július 11-én már a második védővonal kulcserődje, Pétervárad alatt állt. Az erősséget mindenképpen el kellett foglalniuk, mert elzárta fő utánpótlási útvonalukat, a Dunát. Alapi Gáspár és 1.000 fős védőserege két hétig tartott ki Péterváradnál, ezzel is csökkentve a törökök előrehaladását. Eközben viszavertek két rohamot, de amikor az ostromlók ágyúi szétrombolták a falakat, július 27-én feladták a várat. Újlak sem tudott sokáig ellenállni az oszmán sereg erejének, egyheti ágyúzás után, augusztus 08-án került török kézbe. Erdőd és Eszék őrsége, kilátástalannak ítélve a harcot, elmenekült. Szulejmán augusztus 14-én ért Eszékre. Katonái itt nyomban nekifogtak a hajóhíd és a túloldali mocsáron átvezető töltés felépítésének., amely 19-re elkészült és 22-re már az egész oszmán had átkelt rajta. (...)
Pétervárad
Pétervárad belső falai
Augusztus 28-n az oszmánok átkeltek a Karasicán is, majd tábort vertek. Szulejmán ekkor parancsot adott, hogy a sereg másnap csatára készüljön. Könnyűlovassága akkor már két napja előcsatározásokat folytatott a magyarokkal.
A források szerint a csapatok (augusztus 29-én) annyira elfáradtak, hogy a szultán haditanácsot tartott, melynek eredményeként a megütközés elhalasztása mellett döntöttek, és parancsot adtak a táborverésre. Délután három óra után azonban, amikor az elöl haladó ruméliai sereg még javában ereszkedett le a lejtőn, Tomori megindította a támadást.
forrás: Vécsey Aurél: Magyarok a hadak útján - Fájdalmas vereségek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése