2012. május 2., szerda

"Legjobb védekezés a támadás"

„A legjobb védekezés, a támadás…”
Horváth Márk kapitánysága és a szigeti portyák felélénkülése a török panaszok tükrében.



1560. április 10-én, az isztambuli szultáni tanács – a díván – megvitatta a magyar végek helyzetét – erről feljegyzés készült – s itt panaszolták, hogy a szigetiek a mondott év tavaszán egészen Mohácsig portyáztak, a portyázók megfékezésére érkezett martalócokat és egyéb török katonákat egész éjjel ostromolták a templomba, ahová azok beszorultak. Sőt (!), a falvakból a magyarok oda sereglettek, hogy az ostromló szigetieket segítsék: „…és a templomba zárkózott csapatokra tüzet szórtak és segítették a hajdúkat.” 

 Horváth Márk kapitány – véleményem szerint – tehát nem csak az 1556-os sikertelen török ostrom visszaverése miatt a „legsikeresebb” a kapitányok sorában, de azért is, mivel azon az oszmán hódító törekvésen tudott erővel változtatni, hogy a királyi Szigetet a hátországától teljesen elszigeteljék és így megfojtsák… A defenzívából maga ment át offenzívába: „legjobb védekezése, a támadás”-elvét vallva. 


Az itt bemutatott térképen látható, hogy – Sugár István hadtörténész szerint – miként helyezkedett el Szigetvár a védelemben, s meddig volt aktív a szigeti végvár védelme; egy 70-80 kilométer sugarú körívet jelölbe déli, dél-keleti, keleti, és észak-keleti irányba, elérve ezzel a Dráván át a szlavón végvidéket, s a Duna mellett Mohácsot, Tolnát, Földvárt… etc. Tudjuk bizonyosan, hogy a Dunán zajló török hajó forgalmat is veszélyeztették Buda és Belgrád között, de – és ezt a térkép itt nem jelzi – még a bácskai részekre is általmentek, mint ezt a szultáni iratok mutatják…



A nagy folyamon is átkeltek, s a dél-alföldi régióba is elkalandoztak. A szultáni tanács is foglalkozott ezzel, miként ez egy 1559. július 14-én kelt defterből kiderül, amely arról szól, hogy meg kell erősíteni a zombori náhije falvait, mert azokat „szüntelenül dúlják a Szigetvár nevű hitetlen vár hajdúi.” 

Máskor amikor a Porta számon kérte Horváth Márkót, hogy a csapatai miért fenyegetik szüntelen és dúlják a mohácsi szandzsák területét, miért ejtenek foglyokat – amiként most is Szigetben raboskodik számos muszlim utazó és szpáhi – akkor a szigeti várkapitány azt írta válaszul, hogy ő erről semmit sem tud, s a portyákat Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás vitézei hajtják végre (nyilván itt Horváth Márk a bécsi Haditanács jóváhagyásával, avagy annak félrevezetésére nyilatkozott így, hiszen Bécs félt a szultán haragját a fejére vonni!). Akármint is volt mindezekből a példákból kitetszik a Hódoltság frontvonal volt, ahol a „béke idején” sem lehetett fegyvernyugvás.










Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése