2012. augusztus 22., szerda

A kacorlaki rajtaütés

1587. augusztus 9-én zajlott le a kacorlaki rajtaütés, amelyben a magyar végvári hadak fényes győzelmet arattak egy ausztriai határvidéki rablásból visszatérő nagy török seregen…

A magyar végvári kapitányok év eleji hódoltsági beütéseit bosszulandó szövetkezett számos dunántúli török végház népe, hogy támadást indítson a királyi területek ellen. Nagy ambíciók fűtötték a vállalkozásra szövetkező török tiszteket, kik már régi próbált katonák voltak, de most nem egy új garnizon élére kerül – mint „Sasvár” (Sehszüvár) a volt szolnoki bég, aki most került Szigetvár élére, avagy – az „arnót”-nak, vagyis albánnak nevezett – Hasszán koppányi bég; mellettük ott volt még Mohamed pécsi bég, a mohácsiak, s nem egy szlavóniai török kapitány, a diakóvári és pozsegai szandzsákok oszmán vitézeivel.

Egyes források 8-ezer fősre becsülték a rablóvállalkozásra szövetkezett török hadat. Ez a sereg átszáguldott Zala vármegyén és a Muraköz felé törve elpusztított és felperzselt húsz falut, és egész a stájer, ausztriai határvidékig dúlt és rabolt. Csekély ellenállásba ütköztek s így gazdag zsákmányt ejtettek – embereket fűztek rabszíjra és csorda szám hajtották el az állatokat. Már visszafelé vonult a málhákkal és foglyokkal megrakott győzedelmes portyázó had, amikor Zrínyi György összefogva Batthyány Boldizsár és az „erős fekete bég”, Nádasdy Ferenc hadával eléjük sietett, és Kanizsától nem messze észak felé egy mocsaras kis tavacska közelében, Kacorlak mellett meglapult alig 3-ezer vitézével.

Az időzítés és csapda teljes volt. A kacorlaki határban megtámadták a zsákmánnyal hazafelé vonuló mit sem sejtő török hadat. Nagy részüket levágták és a környező mocsarakba fojtották: elesett vagy kétezernyi török – köztük a mohácsi bég, s vagy 1300 főnyi török (más forrásokban 1523 oszmán vitéz) rabbá lett, köztük a pécsi és a koppányi bég, s más tisztek – név szerint sorolják a források őket – Berhám, Hasszán, Memis, Oszmán Cselebi és még néhány aga.

Az újdonsült szigeti bég, „Sasvár” csak nehezen menekült meg – napokig a mocsarak és lápok fedezékében bujkált, míg a halálos kelepcéből kivergődött (később a szultáni felelőségre vonástól való féltében öngyilkos lett). A rabok váltságából csak magának Zrínyi Györgynek volt 200-ezer forintnyi haszna. Zsákmányoltak még 19 török hadi lobogót és több mint ezer lovat. A törökök által elhajtott foglyok mind megszabadultak.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése