2013. március 26., kedd

A déli végvárrendszer összeomlása

Politikai vezetés, pénzügyek és hadsereg oly szánalmas állapotba jutottak, hogy akár gyönge külerő támadása is veszélyes lehetett az országra. Ha Miksa 1490. évi betörését unokái megújítják, kétségtelen, hogy az országot könnyen elfoglalhatják. A támadás nem keresztény részről jött. Szelim szultán halálával fia, az ifjú Szolimán tisztázni akarta az évtizedek óta homályos, béke és háború közt lebegő magyar-török viszonyt. A határ két parancsnoka, az öreg Bali bég szendrői és Musztafa szarajevói szandsákbégek mindjárt a trónváltozás után elfoglaltak néhány még megmaradt bosnyák várat, Zreberniket, a horvát Knint és másokat, az ellenük vonuló Beriszló Péter bán hősi halált halt. 

Nándorfehérvár
 
Még ez év, 1521 nyarán két nagy hadsereg látott hozzá az ősi magyar végvonal lerombolásához. Nándorfejérvár bánja, Hédervári Ferenc személyesen jött Budára, hogy a védelem költségeit megszerezze, sikertelen tárgyalás után vissza sem tért többé várába, melyet távollétében Moré Mihály védett addig, míg árulóként a törökhöz nem állott, ekkor Oláh Balázs hadnagy vette át a védelem intézését. Nándorfejérvár két hónapig állta a támadást, az őrség 72 emberre olvadt le, míg végre feladta a várat. 

Sabác romjai napjainkban
 
Hasonló hősiességet tanúsítottak a többi vár csekélyszámú védői is: Sabácon Logodi Simon és Torma Endre alatt az utolsó hatvan vitéz ott esett el a vár piacán, Zimony őrsége Szkublics Markó alatt szintén mind egy szálig elesett, bizonyítékául a meg nem tört népi erőnek és erkölcsnek. Csak a felépítmény volt beteg, de éppen azon fordult meg minden! Lajos király, kiről a pápai követ azt mondta, hogy annyira jó ember, hogy semmit sem ér, egyedül volt képes e súlyos órákban nemes lendületre: elindult a várak felé, hogy királyukat kövessék az urak, de senki se követte. Nagynehezen tudta magához parancsolni Péterváradról Báthory nádort, Lippáról Zápolyai vajdát, akik már ellenséges viszonyban voltak egymással, s addig húzták-halasztották az együttes támadást, míg a szultán vissza nem tért székhelyére. 

A déli védvonal katasztrófája az évvégi budai országgyűlést bonyolult hadi törvényekre indította – adókat vetettek ki, melyekből zsoldoshadakat akartak felfogadni, Mátyás példáját követve; viszont felmentették a világi urakat a bandérium és a köznemeseket a felkelés kötelezettsége alól. A kodifikációt maga Verbőczi végezte, a szerzendő had főkapitányaivá is a köznemesség vezéreit, Szobi Mihályt és Paksi Jánost tették, kincstartó Verbőczi lett, de sem kincsek nem jöttek be, sem sereget nem állítottak fel. Ugyanez országgyűlésen koronázták meg királynévá Habsburgi Máriát, aki energiáját inkább családja érdekében, semmint Lajos jószándékainak támogatására használta fel. A következő évben Szolimánt Rhodos meghódítása foglalta el, a végvidéki bégek Orsovát és Scardonát vették be, az erdélyi vajda Oláhországba tört és az ottani vajdával a magyar fennhatóságot elismertette. Nálunk haditerv, pénz, sereg egyként hiányzott.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése