A parasztság kettős adóza

A jobbágyság sorsa a kettős adóztatású területeken volt a leg­keservesebb. Ez a némelykor 100 kilométer szélességet is meg­haladó sáv a török, ill. magyar érdekeltségű terület érintkezésé­nek mezsgyéjén keletkezett, s azért alakulhatott ki, mert egy-egy hadjárat befejeződése nyomán nem jött létre pontosan rögzített határ a hódoltsági terület és a királyi országrész között. 

Nagy­jából mindegyik várnak megvolt a maga körzete, amelyen belül védelmezte a falvakat és behajtotta szolgáltatásaikat, de az el­határolódás meglehetősen bizonytalan volt. Törökök is behatol­tak magyar várak mögé, hogy megadóztassák a királyi ország­rész lakosságát. A magyar várak őrsége azonban - főleg a na­gyobbaké, amilyen Sziget, Eger vagy Gyula volt még jóval mélyebbre merészkedett a hódoltsági terület belsejébe, mert az ellenség terjeszkedése nyomán birtokaikat vesztett magyar ne­mesek továbbra sem kívántak lemondani elfoglalt földjeik já­randóságáról, melynek behajtására a királyi országrész végvári katonasága fegyveres erejét vették igénybe. 

E széles határsáv lakosságán így sokszor mindkét fél megszedte az adót, s ezt a minduntalan fenyegető anyagi bizonytalanságot még tetézte a katonai behajtással gyakorta együtt járó erőszak.

Kalmár János: Magyarország története a 16-18. században