2013. április 10., szerda

A legyőzhetetlen bajvívó

1571. április 02-án halt hősi halált Thury György, a Mohács utáni végvári harcok legjelentősebb alakja, Bars vármegye főispánja, Kanizsa, valamint a Dráva és a Balaton közötti végvárak főkapitánya. Félelmetes bajvívó, lovagi párviadalok legendás hőse, az ország első számú kardforgatója volt. Több mint hatszáz győztes párviadalt vívott, a törökök a nevét is rettegték, „Dunántúli Oroszlánnak” nevezték. Híre akkora volt Európában, hogy messze földről érkeztek a legjobb bajnokok, hogy megvívjanak vele. Soha le nem győzték, élete vége felé a törökök már párbajkihívásait sem fogadták el.


Számtalan dicsőséges ütközet és fényes győzelem után, Ali szigetvári bég a pécsi, koppányi és fehérvári bégek segítségével, Thury Györgyöt és 150 vitézét Kanizsa mellet lesre csalták és egy közeli mocsárba szorították. A reménytelen küzdelemben Jézus nevét kiáltva halt hősi halált. Fejét diadalmenetben Konstantinápolyba vitték, ahol különleges tiszteletadás mellet temették el, testét Zrínyi György Kanizsán helyezte végső nyugalomra. Kortársai „Nagy” jelzővel illették, ami csak keveseknek, és valóban különleges képességű embereknek járt ki, elestét az egész ország siratta és gyászolta.