1521. július 07 - I Szulejmán szultán vezette török haderő elfoglalja Szabács várát.
A Logodi Simon és Torma András vezette 500 főnyi őrség az utolsó emberig harcolva elesik.
Szabács ostroma 1521. június 20-ától
július 7-éig tartott. A várat a ruméliai török sereg, Ahmed pasa
vezetésével kezdte meg. Öt nappal később az anatóliai had Nándorfehérvár
vívásába fogott bele, ami kereken két hónapig tartott. Jóllehet mindkét
vár elesett, de ellenállásukkal meggátolták, hogy a szultán még ebben
az évben behatoljon Magyarország törzs területeire. Mindent összevetve a
délvidéki végvárak ellenállása mégis hiábavaló volt, mert a magyar
mezei hadak nem állhattak össze, hogy nyílt csatában megállítsák az
előretörő oszmán hadakat.
Szabács a Szerémség egyik legfontosabb
vára volt, amely 1492-ben visszavert már egy török ostromot. Kinizsi Pál
aktívságának köszönhetően Mátyás király halála után is négy évig még
sikerrel védték a déli végeket az ellenséges támadásoktól. Kinizsi
halálát követően már egyre nehezebb volt a végvárakat fenntartani, mert
az előkelők elkótyavetyélték az állampénzeket, melyeket a védekezésre
kellett fordítani. Csökkent a várak őrsége, elavult a fegyverzet, a
falak tönkrementek és még a török portyákat sem tudták visszaverni. Ez
évek múlásával rendkívüli módon aggasztóvá vált a helyzet, mert az
Oszmán Birodalomnak akkora katonai többlete volt, hogy egyenként blokád
alá vonhatta az erősségeket, amiket a magyar hadsereg képtelen lett
volna mind felmenteni.
1521-ben I. (Nagy) Szulejmán az európai
és ázsiai török erőkkel indult Magyarország ellen, egyelőre csak a főbb
erősségeket, köztük Nándorfehérvárt meghódítani, de hosszabb távon
gondolkodott azon, hogy átgázolva a Magyar Királyságon a Nyugat felé
veszi útját.
A szultán seregét kétfelé osztotta. Az anatóliai hadak Nándorfehérvárt, a ruméliaiak Szabácsot indultak meghódítani.
A szultán seregét kétfelé osztotta. Az anatóliai hadak Nándorfehérvárt, a ruméliaiak Szabácsot indultak meghódítani.
A szembenálló erők:
Szabácsban néhány száz vitéz (magyarok,
ill. szerbek) sáncolták el magukat, míg Ahmed pasa sereg körülbelül 25
ezer főt tehetett ki. A ruméliai török hadsereg közel a felét nem is
annyira török nemzetiségűek alkották. Egy részét a boszniai hadak
alkották, akiknek javarésze mohamedán szlávok (bosnyákok) voltak, s
nagyszámban szolgáltak vitézként szerbek is, azonkívül a szintén moszlim
albánok. A tábori szolganép között, amely nem vett részt a harcokban,
volt jelen leginkább a balkáni hódoltságok lakossága, köztük bolgárok,
görögök, románok és még horvátok is, főleg Bosznia területéről.
Az ostrom :
A várat védő Logodi Simon és Torma
András (vagy Endre) eltökélték, hogy kitartanak a végsőkig és erre
feleskették ünnepélyesen a várat védő katonákat is.
Ahmed pasa amint körbevette a várat, nyomban megkezdte az ostromot. A vár külső részei néhány nap alatt a kezébe kerültek, s a várvédők a belsővárba szorultak be. További véres küzdelmek során a vár katonasága hatvan főre csökkent és elfogyott a lőpora, ami miatt nem használhatták a tűzfegyvereket. Bár lehetett volna lehetőségük, hogy a Száván át elmeneküljenek, de Logodiék a halált választották. Július 7-én megkezdődött az utolsó általános roham. A maradék hatvan magyar és rác vitéz a város piacterére gyűlt össze, hogy ott vívja meg utolsó csatáját az ellenséggel. A kegyetlen öldöklésben mindannyian hősi halált haltak. Szulejmán az utolsó pillanatban érkezett a vár alá, aminek elestét még láthatta, de arról is saját szemével meggyőződhetett, hogy a ruméliai sereg jelentős veszteséget könyvelhetett el a város ostromával. Szabácsot a harc során szinte teljesen szétlőtték, de a török rövidesen helyreállította és megerősítette.
Ahmed pasa amint körbevette a várat, nyomban megkezdte az ostromot. A vár külső részei néhány nap alatt a kezébe kerültek, s a várvédők a belsővárba szorultak be. További véres küzdelmek során a vár katonasága hatvan főre csökkent és elfogyott a lőpora, ami miatt nem használhatták a tűzfegyvereket. Bár lehetett volna lehetőségük, hogy a Száván át elmeneküljenek, de Logodiék a halált választották. Július 7-én megkezdődött az utolsó általános roham. A maradék hatvan magyar és rác vitéz a város piacterére gyűlt össze, hogy ott vívja meg utolsó csatáját az ellenséggel. A kegyetlen öldöklésben mindannyian hősi halált haltak. Szulejmán az utolsó pillanatban érkezett a vár alá, aminek elestét még láthatta, de arról is saját szemével meggyőződhetett, hogy a ruméliai sereg jelentős veszteséget könyvelhetett el a város ostromával. Szabácsot a harc során szinte teljesen szétlőtték, de a török rövidesen helyreállította és megerősítette.
További események:
Ahmed pasa Szabács bevétele után
csatlakozott a Nándorfehérvárt ostromló hadhoz. A kulcsfontosságú
erősség ostroma még több mint egy hónapig tartott és a török haderő itt
is jelentős veszteséget könyvelhetett el. Az ugyancsak fontos Zimonyt
kilencnapos ostrom után vette be a szultán. Szeptemberre a török
könnyűlovasság végigpusztította a Szerémséget, amelyből jelentős
területet szakított ki magának.
A szultán visszavonulása után egyik
magyar sereg sem tett kísérletet a várak visszafoglalására, többek közt
azért, mert Mohácsnál járvány ütötte fel a fejét, ami miatt a királyi
hadat fel kellett oszlatni.
forrás: FB-A magyar történelem nagyjai