„…egy hitvány pribék. (…) mondta nagy esküvéssel, hogy a pécsi Hamza bék az mohácsi békkel harmadnapig reánk szállya…”
Éppen egy esztendővel a nagy ostrom
lezárulta és a királyi Sziget végnapjai előtt –, 1565. szeptemberében
már nagyon jól sejtették a szigetiek, hogy a szultán elkövetkező nagy
hadjáratának célja, éppen Szigetvár lesz…
Erről tanúskodik az a megélénkült török
portyázás és felderítés – a védelem kipuhatolása és folyamatos
fárasztása – amely már a hadjárat, a nagy támadás előtt megindult volt.
Orosztonyi Péter számolt erről be egyik – szeptember 8-án kelt
levelében:
„Kapithán Istvánhoz jött
volt egy hitvány pribék. Azt mondta nagy esküvéssel, hogy a pécsi Hamza
bék az mohácsi békkel harmadnapig reánk szállya… Tovább mongyák
közbeszéddel Bygler béket, hogy kiindult volna, de im alig vagyon harmad
napja avagy negyed, hogy a szedörkényi (vagyis a mai Szederkény – Pécs és Mohács között) útról
hoztanak az uraim három törököt, azoktul eléggé kérdözkettünk, de
semmit felőle nem tudnak mondani, hanem hogy ők nem hallották.”
Avagy a szigetiek látták a szomszédos – pécsi, mohácsi, siklósi, koppányi – török mozgolódását, azt is hallották, hogy a „beglerbég” – itt a budai pasára utalnak – is kijön ellenük, bár az elfogott „nyelvek” erről nem tudtak semmit.
Azt is tudjuk, hogy szeptember végén már
annyira intenzív volt Szigetvár körül a szomszédos törökök cirkálása és
portyázása, hogy a szigetiek figyelmetlenül semmit nem mozdulhattak,
mert könnyen életükkel, vagy szabadságukkal fizettek volna érte. Ekkor
három napig olyan szoros gyűrűt vontak a város köré, hogy nem volt
tanácsos senkinek kimozdulni – hanem csak a vitézek mentek ki, a
törökökkel verekedni. Eztán a törökök visszatakarodtak Pécsre és
Mohácsra.
Később – de még 1565 őszének folyamán –
más foglyokat is behoztak Szigetbe, olyat is, aki állítólag egyenes
Sztambulból jött ki, hogy a várat személyesen kikémlelje (!), vélhetően
valami kereskedőről volt szó (ekkor a távolsági és helyi kereskedelem
egyben információ áramlást, s mint ilyen kémkedést, hírszerzést, s
egyben megtévesztést, álhír-terjesztést is, mint fontos katonai
feladatot végzett). A török foglyok megerősítették a szultáni had
fegyverkezik, a következő évben bizonyosan Magyarországra jön:
Szigetvárt és Gyulát akarja elfoglalni…
1566-ban pontosan egy év múltán mindkettő magyar végház az oszmán-törökök kezében volt.
"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal.
Történelmi és kulturális oldal.