2012. március 24., szombat

Nemeske vára


Nemeske vára

Lebedy János rekonstrukciós rajza Nemeske váráról

Baranya megye földrajzi névgyűjteménye a falutól keletre található helyet így jegyzi: „Udvar-domb: Vár-domb. Domb, rét. A hagyomány szerint ezen a kiemelkedésen valamikor vár állott, amely a török időkben pusztult el.” (BMFN I./94/76, 77.)

Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon c. útikönyvében is megtaláljuk Nemeske várát, de a hiányos adatok megtévesztették a szerzőt, így tárgyi tévedésekbe keveredett. A Görösgalra vonatkozó adatokat ugyanis itt úgy közli, mintha ezek a Nemeske melletti Udvar-dombra vonatkoznának. Az alábbiakban csak a helyesen meghatározott várhelyre vonatkozó részét idézzük a cikkelynek: „… Volt itt egy palánkvár, e falutól keletre fekvő Udvarnak nevezett részen, amely valószínűleg Tompa Istváné, Zrínyi Miklós lovas zászlótartójáé lehetett, kinek nevét az itt található Tompa-dűlő örökíti meg.”
Dr. Királyi Ernő: Tótszentgyörgy és környéke c. kiváló monográfiájában így ír Nemeske váráról: „Görösgal palánkjával szemben, a mai Nemeske határában átmenő Szigetvár-Barcs-i vasútvonal déli oldalán a Tompa dűlő területén a Középső-Gyöngyös folyásában vagy mentén kialakított Tompa vár – vizivár lehetett. Csánky így írja le: ’A falutól keletre fekvő dombot „udvarnak” nevezik. Itt úgy látszik, az a vizivár feküdt, mely Tompa Istváné, Zrínyi Miklós lovas zászlótartójáé, akinek nevét örökíti meg az innen északra elterülő Tompa dűlő.’ Valószínű e vizivár, gátárokkal, esetleg részben sövénygáttal is védett, a szigetvári várkapitányok érdekeltségébe tartozó ellenséget megfigyelő, lakossági és gazdasági védelmet ellátó létesítmény lehetett. Régi nevén váracs, azaz váracska volt.”

A történeti adatok és a korábbi, történeti leírások alapján megkíséreljük rekonstruálni Nemeske várszerűen megerődített udvarházát.

A környékben több olyan települést is találunk, ahol hasonló helyzetű nemesek is laktak. Tamási (Kistamási), Füles (Kistamási határában), Baboháza, Csireháza, Ártesháza (e három Movány környékén), továbbá Kis Szent György (ma: Tótszentgyörgy) községek lakói között még 1542-ben is jegyzik e kiváltságos egykor katonáskodó nemességet. E települések közül Tamási, Füles és Nemeske nemesei voltak egymás szomszédosai, így ők építhették a kis erődítményt biztonságuk és javaik védelmében a közeledő törökveszedelem miatt. De az is lehetséges, hogy valójában Tompa István udvarháza állott itt, melyet a környékbeli nemesek vész idején fegyveres erejükkel is szolgáltak, a hatalmasabb uraság oltalmába helyezve önnön és családjuk sorsát.

A korban mocsaraktól, vizektől övezett dombon állhatott az udvarház, mely a hely nevét is adta (Udvar-domb). Az udvarházat árokkal is megerődített sövényfonatos védmű, esetleg palánk (gerendaközi tömésfal) védte, melyet tornyok is erősíthettek. A védelem fő eleme maga a természet által járhatatlanná formált ingovány volt, amelyen csak szűk pallókon járhattak ki-be az erődítménybe. A nemesek élelmiszer tartalékai, magtára is e helyen lehetett, vélhetően valamilyen ivóvíznyerésre alkalmas kúttal, az állatok számára karámmal. A korszakbeli párhuzamok alapján, a tartós török hódoltság bekövetkeztéig, tehát 1566-ig vélhetően fennállhatott ez a váracska.
A néphagyomány szerint a község keletkezése a török veszedelemmel hozható összefüggésbe, mivel akkor a környék köznemesei idetelepedtek, a minden irányból mocsarakkal körülvett ’náderdő’ közepébe.

„Sokáig őrizték itt azt a fanyerget, amely megjárta a mohácsi csatateret. A hagyomány szerint ugyanis a mohácsi síkon elesett földesúr lova felszerszámozva hazaszaladt Nemeskére.” – írja Molnár Imre, Nemeskéről, a Szigetvár és környéke c. útikönyvben.
Érdekességképpen e történet ismert Hobolban is, azonban valós alapja leginkább itt, Nemeskén képzelhető el. A néhai katonáskodó köznemesek közül egyesek ugyanis biztosan megjárták Mohács mezejét, s biztosan volt olyan, akinek csak a lova tért vissza.


Nemeske elhelyezkedése egy XVIII. századi katonai térkép alapján

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése