A déli és nyugati irányban elterülő síkság Mohács mellett kedvelt táborhelye volt a töröknek. Szulejmán szultán is több alkalommal állapodott meg a mohácsi síkon.
1526. augusztus 29-én az első Mohácsi Csatában.
1529. július 20-án itt fogadta Szapolyai Jánost és hódoló csapatát.
1532-ben szintén Mohácsnál táborozott.
1541-ben őrséget is hagyott hátra, amikor Buda felé vonult. Buda csellel való elfoglalása után Mohácsot szandzsák székhellyé tett. (vármegye székhely) Első parancsnoka Kászim bég volt.
1543. évi hadjárat alkalmával a szultán ismét Mohács mellett állapodott meg. Ez évben, Pécs bevétele után elvesztette szandzsák székhelyi rangját és kisebb terület központja: nahie (járás) irányítója lett. 1549-ben parancsnokaként Dervis béget említették, akit pécsi bégnek is neveztek.
1566. augusztus 01-én II. Szulejmán szultán a mohácsi táborban:
„tanácskozást tartott a támadás módjáról. Itt néhány napot nagy vígan töltött addig, míg az egész sereg át nem kelt a Dráván.” Augusztus 1-én a szultán és a vele levő hadak, valamint az ágyúk – melyeket részben ökrök vontattak, részben pedig szekereken szállítottak – elindultak a mohácsi táborból a Töttös, Villány, Nagyharsány, Siklós közti úton Szigetvár felé.
1566. augusztus 01-én II. Szulejmán szultán a mohácsi táborban:
„tanácskozást tartott a támadás módjáról. Itt néhány napot nagy vígan töltött addig, míg az egész sereg át nem kelt a Dráván.” Augusztus 1-én a szultán és a vele levő hadak, valamint az ágyúk – melyeket részben ökrök vontattak, részben pedig szekereken szállítottak – elindultak a mohácsi táborból a Töttös, Villány, Nagyharsány, Siklós közti úton Szigetvár felé.
forrás: Kiss Béla + 1566-os török hadinapló
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése