2012. május 22., kedd

Az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság a XVI. század elején 2.

Szulejmán nem gondolta, hogy fél évtizedbe is beletelik, mire ismét Magyarországra jöhet befejezni az 1521-ben félbemaradt vállalkozást. Csak 1525 végére sikerült úrrá lennie a birodalom keleti felében és a hadseregben felgyülemlett gondokon, s ekkor adhatta ki a parancsot az újabb magyarországi invázió előkészítésére.

Az oszmán hadvezetés nem vesztegette az időt. Kihasználva az ellenfél tehetetlenségét, már 1522 tavaszán hozzákezdett a déli védvonalon tört rés kitágításához. Először elfoglalták a Nándorfehérvártól keletre fekvő Orsovát, a délnyugatra levő Knint pedig a védői feladni kényszerültek, mire Scardonát is elhagyta őrsége. Némi reményt adott, hogy Kliszát, a dalmát tengerpart kulcserődjét sikerült megvédeni. Az oszmánok 1524 elején is megpróbálkoztak Kliszával, de a védelem másodszor is eredményes volt. Jajcát két alkalommal is, 1522-ben és 1525-ben fel tudták menteni, ami bizonyítja a fentebb a felmentő seregről mondottakat. Ám e sikereket nagyban beárnyékolta Szörény elvesztése. (...) Ráadásul elestével összeomlott az első magyar végvári vonal is. Ami abból megmaradt, főként Jajca és Klissza, azt minden oldalról török várak fojtogató gyűrűje vette körül, ellátásuk csak komoly haderő bevetésével lehetett ideig-óráig megoldani. (...)


Az elfoglalt magyar várakból kiépült az oszmánok első védővonala, ahonnan megkezdték a támadásokat a belső magyar várláncolat ellen, elsősorban az azok bázisát biztosítóterületek pusztításával. 

Egyetlen tényező tudta volna tehermentesíteni az országot, a perzsa háború, ám amióta a harcias Iszmáil sah 1514-ben Csaldiránnál döntő vereséget szenvedett I. Szelimtől, ennek lehetősége is megszűnt. 

Magyarország a XVI. század elején rendkívül rossz gazdasági helyzetben volt. 1508-ban és 1510-ben éhínség pusztított, 1511-ben pestisjárvány is kitört. A közel-kelet konfliktusai mellett az Oszmán Birodalomnak volt elegendő ereje arra is, hogy folytassa a beütéseket Magyarországra. 1512 végén a boszniai pasa elfoglalta a szrebreniki bánság összes várát, majd a dalmáciai és horvátországi erősségek ellen fordult.




forrás: Vécsey Aurél: Magyarok a hadak útján - fájdalmas vereségek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése