2013. február 22., péntek

1560 - Szultáni rendelet a "haramiák" ellen

1560. februárjában több szultáni rendelet intézkedik
a „haramiák” és hajdúk kártevései miatt.

Az egyiket február 20-án keltezték és a szécsényi szandzsákbég, Dur Ali levelére válasz, aki előadta, hogy elfogott és megbüntetett 17 hajdút, de azt is jelentette, hogy „némely gazemberek a szultáni hászokra, a beglerbégek és bégek hászaira menekülnek, s kézre kerítésüket az ottani intézők (eredetiben „zabit”) akadályozzák.”Ezért nagyon szigorúan parancsolják nekik, „hogy a gonosztevőket, legyenek akár a szultáni, a beglerbégi vagy bégi hászokhoz, akár a ziámet- és timár-birtokhoz tartozó ráják, tartózkodási helyeiken fogják el és büntessék meg őket. Elrendelik, hogy a szandzsákokban feltűnő hajdúkat, haramiákat és gonosztevőket irgalom nélkül kerítse kézre, és a vallási és szultáni törvények szerint büntesse meg őket.”

Azokat a tisztviselőket, akik ezen haramiákat és hajdúkat rejtegették, ugyancsak „példás” büntetéssel fenyegeti, mert „senki ne merészelje a gonosztevőket támogatni. Ne engedje, hogy az effélék kibúvót keressenek, s ha bűnük igazolást nyert, a vallási és szultáni törvény szerint büntesse meg őket. Legyen résen, és tegyen meg mindent a tartomány védelme, a ráják nyugalma és az ország biztonsága érdekében.”

Ugyancsak ezekben a napokban – egészen pontosan – február 22-én kelt az a rendelet, mely a mohácsi szandzsákbégnek szólt... Ez egy régebbi rendeletre utalt vissza, amelyben Mehmed mohácsi bég, azt írta, hogy Kaposvár és Pécs védelme „csak együtt lehetséges” - lásd. 1559. december 7. - most azonban a koppányi bég, Haszán azt írta a Portára, hogy „amennyiben cserével neki adnák a Mohácsi livát, akkor Kaposvár csatolása nélkül is megvédené, s azt írta, hogy a gonosztevők megfékezése most (itt hiányos a szöveg: lehetségessé /?/) vált.” A szultáni tanács itt is – akárcsak a szécsényi bégnek – megparancsolja, hogy a „hajdúkat és haramiákat büntesse meg.”
Érdemes egy pillanat erejéig megállnunk és felidéznünk azt, amiről már régebben is szóltunk (több ízben). Tudniillik arról, hogy a zsoldba nem vett, kóborló és dúló szabadhajdúk ellen a magyar végvári kapitányok is felléptek – az országgyűlési törvényeknek értelmében, így például Zrínyi Miklós is „irtóhadjáratot” vezetett ellenük az 1540-es években...

A dunántúli területeket prédáló szabadhajdúk, főként a kaposváriak nagy rablásokat és kegyetlenkedéseket tettek. „…jobbadára csak abból éltek, amit raboltak, de ha törökre akadtak rendszerint igen keményen harcoltak. A törökök annyira gyűlölik ezeket az embereket, és annyira haragusznak rájuk, hogy egyet sem szoktak életben hagyni közülük, a foglyokat pedig a legszörnyűbb kínzások közepette végzik ki, ezért aztán állhatatosan kell harcolniuk, vagy ha nem harcolnak a keresztényeket zsákmányolják. De főleg a kaposújváriak oly megátalkodottan kegyetlenek voltak, hogy a keresztény parasztokat kínzással kényszerítették pénzük odaadására (…). Voltak, akik vasfúróval lyukasztották át a férfiaknak a lábuk szárát, nőknek a mellét és a kegyetlenkedés semmiféle módját sem mellőzték, csakhogy pénzt csikarjanak ki.”

Ezekkel a rablóbandákkal is a végbelieknek kellett leszámolni, és tudjuk, hogy Zrínyi többedmagával és 4000 fős katonasággal tisztította meg Somogy vármegyét ezektől a garázdálkodó hajdúktól. Nem bánt kesztyűs kézzel velük: „Az elfogott haramiákat nyomban karóba húzatta vagy elevenen a földbe ásatta őket.”
 
Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

Az eredeti szövegben „şer ve kanun ile”. A ser(iat) a muszlim vallástörvény, a kánun pedig a szultáni rendeletekben és törvénykönyvekben (kánunnáme) testet öltő „világi” törvény, szokás. Az utóbbi főleg a föld- és adórendszer, a büntetőjog egyes területein és az államhatalom működésében érvényesült. Lásd. Colin Imber: Ebu's-su 'ud. The Islamic Legal Tradition. Edinburgh, 1997. 24-62.

Mühimme defteri 3, 274/800 (Konstantinápoly) 1560. február 20. In: Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565). Bp. 2009. 78-79.

Mühimme defteri 3, 277/807 (Konstantinápoly) 1560. február 22.
 Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt. Válogatta és a szöveget gondozta: Kulcsár Péter. Ford: Borzsák István. Bp. 1982. 92-93.

lásd. V. Molnár László: Kanizsa vára. Bp. 1987. 35.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése