2013. február 24., vasárnap

Perényi Péter végső szabadulása

Mire 1547 végére óriási nehézségek árán, felesége és barátai segítségével összegyűjtötte a megváltására kirótt negyvenezer aranyat, már félig halott volt szalmáján Iskariót, vagyis inkább Jób. Már nem látta azt a Krisztus születéséről szóló kis könyvecskét, amit Melanchthon egyik magyar tanítványa, Gyalui Torda Zsigmond azzal készített és ajánlott pártfogójának Padovában, hogy enyhítse vele „a lélek szörnyű sebeit”. Öt év börtön és néhány hét szabadság után 1548 március elején Perényi kezéből kiesett a Biblia.


Tetemének holtában sem jutott nyugvóhely. Terebesi templomában eltemetett hamvait arra hivatkozva szórták ki a vallási fanatizmustól fűtött pálos szerzetesek, hogy az eretnek csontok miatt csapkodja épületüket villám.


Perényi Ferencnek nem engedték, hogy beszélhessen apjával. Személyazonosságának kétségbe vonásával is mindent elkövettek, hogy ne jussanak kezére apjának birtokai és erős végvárai. Fogságának históriája nem érhetett véget 1542-ben: idegen hatalmak hadszínterévé lett hazájában nem otthon, hanem börtön, hányattatás és tán orgyilkosok várták. Apjának nemzeti egységet és függetlenséget tartalmazó politikai örökségét talán az egykori követ és fegyvertárs Zrínyi Miklós késői leszármazottai ápolták tovább.


Téglásy Imre fordítása
forrás: Sztárai Mihály: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése