Kiss Béla: A mohácsi csatatéri kápolna

A kápolna látogathatósága

A kápolna nem rendelkezik hivatalos nyitvatartási idővel, viszont telefonon történt előzetes bejelentkezés alapján lehetőség nyílik a kápolna megtekintésére. A kápolna az alábbi napokon látogatható:

Hétfő - Szerda - Péntek

09.00-13.00 óra között

Telefon: 20/474-11-79

(temető gondnok)

A kápolna belső díszei - egyházi tárgyak

A kápolnában és a sekrestyében található egyháztörténeti tárgyak is a történelemről mesélnek. A róluk készített "megtervezett" fényképek hangsúlyosabbá teszik ezeket a tárgyakat. A kápolnában járva ezek a tárgyak csak egy futó pillantásra szoktak az érdeklődők figyelmének középpontjába kerülni, mert mindenki általában a híres festményekre kíváncsi. Az előnytelen fényviszonyok, a festmények sötét tónusa és (vakuval fotózás esetén) a festmények csillogása miatt mindenki leragad a festményekről minél jobb minőségű fénykép készítésének problematikájánál. Miután beletörődnek a sikertelenségbe, akkor kezdenek el más látnivalókat fényképezni. Némi vigaszt nyújt a fotósoknak, hogy a kápolna bejárata felett levő Kanizsay Dorottya üvegablakról tökéletes képet készíthet, mely minden időben ragyogva világítja be a kápolnát. Remélem ezekkel a szép fényképekkel sikerült felkeltenem a kápolna minden értékes érdekessége iránt az érdeklődést.

Az oltár.

Haraghy Jenő: Kanizsay Dorottya

A kápolna belső díszei - falfestmények

A falfestményeket Gebauer Ernő készítette, melyek nem kimondottan "művésziek".  A falfestmények Keresztelő Szent János életéből ábrázolnak jeleneteket. Szent Jánost másképpen Nyakavágó Jánosnak is nevezik a vértanúsága miatt. Augusztus 29-én a lenyakazásának napján több Magyarországgal kapcsolatos (tragikus) történelmi esemény következett be. Ezek közül az egyik a mohácsi csatavesztés. Ebben a csatában a magyar nemzet színe-virágának a fejét vették, ugyan úgy mint névadó elődjének.

A kápolna kupolájának teljes képe.

"Nézzétek, az Isten báránya! Ő veszi el a világ bűneit."

"Láttam a Lelket, amint galamb alakjában leszállt rá a mennyből, s rajta is maradt."

"Nem szabad testvéred feleségével élned"

"Azt akarom, hogy most mindjárt add nekem egy tálon Keresztelő János fejét."

Az alábbi 4 kisebb méretű freskónak témájával kapcsolatban sajnos nem találtam semmilyen forrást. A képek szimbolikus jelentésűek lehetnek, amelyekre sokféle elképzelést rá lehet ültetni. Az általam jelentéstartalommal bíró témák a Jelenések Könyvéből valók: A hétpecsétes könyv pecsétjeinek feltörésekor az apokalipszis lovasai.

 

Az első pecsét feltörése:

Ekkor láttam, hogy a Bárány feltörte a hét pecsét közül az egyiket, és hallottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgő hangon szólt: "Gyere elő!"  Erre a szemem előtt egy fehér ló jelent meg. A lovasnak íja volt. Koszorút nyújtottak át neki, s ő diadalmasan kivonult, hogy győzelmet arasson.

A második pecsét feltörése:

Amikor a második pecsétet feltörte, hallottam, hogy a második élőlény szólt: "Gyere elő!" Erre előjött egy vörös ló. Aki rajta ült hatalmat kapott, hogy megbontsa a földön a békét, hadd gyilkolják egymást az emberek. Hosszú kardot adtak neki.

A harmadik pecsét feltörése:

Amikor feltörte a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élőlény szólt: "Gyere elő!" Ekkor fekete lovat láttam, lovasa mérleget tartott a kezében. Úgy hallottam, mintha a négy élőlény közt szózat hallatszott volna: "Egy mérő búza egy tízes, három mérő árpa egy tízes. De az olajat és a bort ne bántsd!"

A negyedik pecsét feltörése:

Amikor feltörte a negyedik pecsétet, hallottam, hogy a negyedik élőlény szólt: "Gyere elő!" Erre fakó lovat láttam, a Halál ült rajta, nyomában az alvilág. Hatalmat kapott a föld negyedrésze fölött, hogy karddal, éhínséggel, halállal és fenevadakkal pusztítsák az életet.

További két falfestmény található a kápolna jobb, ill. bal oldalán.

 

 Az 1526-os csata szimbolikus ábrázolása.

 

az 1687-es csata szimbolikus ábrázolása.

A kápolna belső díszei - festmények

Elkészültek a Csatatéri Emlék-kápolna fényképei. A mostoha körülmények és az előnytelen fényviszonyok ellenére csodálatos képek készültek. A kápolna gondnoka elmondta, hogy sokan készítettek már képeket a kápolna belső látnivalóiról, de senkinek sem sikerült jó képeket készítenie az odavitt fotó segédeszközök ellenére sem. A legnehezebb feladat a festmények fotózása volt. A festmény mérete sem hétköznapi. A kitartó munka és a fotós kiváló szaktudása azonban meghozta a várva várt eredményt. Talán első alkalommal sikerült lefényképezni élvezhető minőségben Dorfmeister István festményét az 1526-os és az 1687-es mohácsi csatáról: