Adatok szerint, 1521-ben még II. Lajos idejében épített kis váracskát
erősítette meg a török és építette ki. A külső fala palánk volt.
Gerendákat vertek egymás mellé két sorban. A sorközöket kitöltötték
döngölt földdel. A gerendákat néha össze is fonták, sárral tapasztották
be, nehogy az ellenség felgyújthassa. Az ilyen várakat nevezték
földvárnak, palánkvárnak, vagy sárvárnak. A külső várat a magyarok
huszárvárnak említették. A magyaroktól a törökök is átvették ezt az
építkezési módot. A belső vár kőből épült.
1663-ban Ottendorf Henrik diplomata
csoportja Belgrádba azért utazott, hogy gazdag ajándékokkal rábírják a
belgrádi basát, hogy a szultánt befolyásolják, ne indítson hadat a
Habsburgok ellen. A basa elfogadta az ajándékokat. de a küldöttséget
több hónapig fogságban tartotta. A következő évben a török had mégis
megindult a Habsburgok ellen. (1664-ben Szentgotthárdnál súlyos
vereséget szenvedtek.)
1687-ben rajzolt térképről néhány adat: a Habsburgok a töröktől
visszafoglalt erősségeket lerajzolták és döntöttek arról, hogy
megtartják-e, vagy lerombolják. A mohácsi török-kori vár az utóbbi
sorsára jutott.
A mohácsi vár alaprajzának plakát méretű képeiről a Veli Aga étteremben készültek a fényképek.