A török azért várt hatvan évig Szerbia bekebelezésével, mert ezt egyszerűen nem tudta megtenni. Nem tudta, mert a mongol támadás (1402) és az azt követő két évtizedes zűrzavar semmiféle hódítást sem tett lehetővé, hiszen a birodalom puszta fennmaradásáról volt szó. A bajokból csak a húszas években lábal ki a birodalom és ezt követően hamarosan újra aktívvá válik Szerbiával szemben a török politika.
1427-ben elfoglalják (...) Galambócot. ... a Szerbia srtatégiai jelentőségét pontosan ismerő magyar kormány ugyanakkor megszerzi Belgrádot. (Nándorfehérvárt) Így az ország egyszerre válik a törökök és a magyarok hűbéresévé.
A feladat tehát török szempontból: megszüntetni a magyar befolyást Szerbiában. ...1439-ben Szendrőt foglalják el. (...) 1440-ben pedig Belgrádot ostromolják, de elfoglalni nem tudják.
Szendrő
Hunyadi sikerei, valamint az Ázsiában bekövetkezett zavarok miatt a török politikának (...) még Szendrőt is vissza kell adnia a szerbeknek. A várnai katasztrófa (1444), majd Hunyadi rigómezei veresége (1448) újra s most már véglegesen megfordítja a helyzetet. (...)
Ugyanakkor beérett a Bizánccal szemben folytatott politikagyümölcse is: 1453-ban a város elesik. Ettől fogva a török politika útja nyílegyenesen vezet Szerbia bekebelezéséhez, amit már az sem akadályozhat meg, hogy 1456-ban Nándorfehérvár falai alatt súlyos vereség éri hódító Mohamed hadseregét.
1448-ban a török hadak megverik a szerb sereget, 1459-ben visszafoglalják Szendrőt, s ezzel válik Szerbia a birodalom szerves részévé.
forrás: Perjés Géza: Mohács
